Mivel mindenképpen túl akartam jutni ezen a yaoi OVA-n, végignéztem a hátralévő két részt.

Most elspoilerezzem? Rendben, de ehhez az egész történet kell. Szóval, Ayase Yukiya egy szerencsétlen uke gyerek, akit elárverezett tulajdon uncsitesója, utóbb azonban egy Somuku Kanou nevű übercool üzletember sok-sok zsetonért megvesz. Majd megrépázza, szenvednek mert egy yakuza-tag nem hagyja őket békében, majd megint egy kis répa, aztán egy újabb perverz politikus tesz keresztbe nekik, oly módon, hogy elrabolja Ayasét, és akkor most majd Kanou perkálni fog, meg all. Hát nem. Kanou cserébe elrabolta az illető lányát (ez már a 3., 4. epizód történése), mert mégis csak, az az ero alak is kicsit foglalkozott Ayase végbelével. Jól van, kicsi angst meg hülye poénok jobbra-balra, és a változatosság kedvéért a végén megint csak a keksz.

Egy weird extra Gion-nal, Kanou öcsikéjével aki mindenképpen le akarja filmezni Aya-chan és bátyja egyik együttlétét... na jól van.

Véleményem: úristen, mi volt ez?! Ez valami iszonyat volt... a poénos jelenetekkel az volt a baj, hogy mind arra voltak kitalálva, hogy bemutassák hogy Kanou jaj de tökös. A romantikus jelenetek meg össze-vissza voltak. Most melyik kis sneci szeretne bele abba a pasiba, aki jól megrépázta?! Na? Legfeljebb homok kerül a gépezetbe, de akkor se vonzódna ahhoz a férfihoz akihez élete első (erőszakos)meleg együttléte köthető. SELEJT. Szerintem. Ajánlom lelkileg leterhelt, beteg lelkű egyéneknek, akik szeretik hallgatni Jun Fukuyama extatikus nyögéseit. Minden, ami hiányzott a Code Geass-ből, igaz, ott Jun nem volt egy kis szőke, kékszemű homi. De ott is mindenki azt várta, hogy kivel jön össze, és mikor...

Pro: Néhol vicces.

Kontra: Ronda rajzolás, nyálas zenék, rossz történet és idegesítő karakterek. BAAAAAD.