Zofu... R�gen... nem �gy h�vtak. M�r magam se eml�kszem r�, de a val�di nevem tal�n Christian lehetett. Igen Christian Kershaw....

Mindig is magamnak val� gyerek voltam �s m�r 5 �vesen arra k�sz�ltem, hogy egyszer, majd ap�m boltj�t vezethetem. Az �zlet remek�l ment; szinte mindennap volt �gyf�l. �desany�m a jobbk�z szerep�t t�lt�tte be �s mikor ideje engedte a takar�tott vagy �pp f�z�tt. �n a napok t�bbs�g�t a m�helyben t�lt�ttem �s a szem�tb�l pr�b�ltam az �pp eszmebejut� g�peket megalkotni. De a fogaskerekek soha nem indultak el. Ap�m szerint az�rt, mert sietettem a dolgokat �s nem tanultam rendesen. 

Minden v�gyam az volt, hogy a sz�leim b�szk�k legyenek r�m. De t�l k�nnyen elvesztettem a t�relmemet, ami nem tett j�t a munk�nak.
D�h�sen felrohantam a szob�mba �s munk�hoz l�ttam. Folyamatosan azt k�rdezgettem magamt�l, hogy mi�rt nem vagyok olyan, mint �... Mindig meg akartam felelni neki, de ez csak oda vezetett, hogy m�r nem leltem �r�m�met a feltal�l�sban.

Elhat�roztam. T�bb� nem fogok t�r�dni vele. Azt teszem, amit j�nak l�tok. nem akarok t�bb� megfelelni senkinek, csak magamnak. Att�l a napt�l kezdve a fogaskerekek l�gy dallamot j�tszottak. Olyat amilyenre ap�m is b�szke lehetett volna.

De � elt�nt. Az egyik este tal�lkoz�ja volt valakivel. Felvette a v�zsonkab�tj�t �s ragyog� mosollyal kiviharzott a h�zb�l.
-Lehet, hogy csak �jf�l k�r�l j�v�k vissza. - mondta, majd becsuk�dott m�g�tte az ajt�.

Anyuk�mmal k�s� estig v�rtuk a visszat�rt�t, de semmi. Mindketten agg�dtunk, de tudtuk, hogy felesleges. Hisz m�skor volt, hogy hajnalban �rt haza! De ez most m�gis m�s volt. �reztem, hogy ez�ttal valami rossz t�rt�nt vele.

M�snap este egy rend�r, kisebb csomaggal �ll�tott be hozz�nk, amiben az elmond�suk szerint egy kab�t �s n�h�ny irat volt. �n nem l�thattam �ket, de �desany�m arc�r�l tiszt�n le tudtam olvasni. Azok ap�m holmijai voltak. A rend�r besz�lgetni szeretett volna vele, n�gyszemk�zt. Nyilv�n a nyomoz�sr�l.
 Engem felk�ldtek a szob�mba, de a besz�lget�s l�nyeg�t m�g �gy is hallottam. Elt�nt. Elt�nt. Elt�nt. A szavak k�sk�nt d�ft�k �t a sz�vem �s �reztem, ahogy a elered a k�nnyem. Mi�rt pont vel�nk t�rt�nik ilyesmi? Egym�st k�vett�k a zavarosabbn�l zavarosabb gondolatok.

Lentr�l cs�r�mp�l�st hallottam, majd k�t l�v�st �s �jabb cs�r�mp�l�st. Valaki elindult felfele a l�pcs�m. Hallottam, ahogy neh�z l�p�sei alatt megreccsen az olcs� padl�zat, ami m�r �vek �ta cser�re szorult volna. F�ltem, ez�rt reflexszer�en rejtekhelyelet kerestem. Az �gy t�nt a legjobb megold�snak ez�rt minn�l gyorsabban beb�jtam al�. A por �s a lerak�dott piszok zavarta az orromat, de m�r nem volt id�m �j helyet keresni. V�rtam �s im�dkoztam, hogy ne tal�ljanak meg. Az idegen bel�pett a szob�ba. A csizm�ja �pp az orrom el�tt volt.
L�legzet visszafolytva figyeltem. Egy l�p�s. K�t l�p�s. H�rom l�p�s. Megfordult, kiment a szob�b�l �s rekdetes hangon kiab�lni kezdett.
-A vakarcs nincs itt f�n�k.
-T�k mindegy. A sz�lei n�lk�l �gyse adok neki h�rom napn�l t�bbet.
-Na de f�n�k, a vakarcs itt volt.
-Szerinted �n nem tudom idi�ta! Biztos megl�gott �s most valahol az utc�kon k�borol. Mindegy! Ink�bb gyere!
A sz�leim n�lk�l? Rem�ltem, hogy rosszul hallottam. A szavaik... De az a k�t l�v�s.... A sz�leim t�nyleg meghaltak. Mindketten. �n pedig itt maradtam teljesen egyed�l a g�pek k�z�tt. Hazudnak! Az emberek mindig hazudnak! Csak ehhez �rtenek!
A bej�rati ajt� egy hat�rozott kattan�ssal becsuk�dott, �n pedig leszaladtam a f�ldszintre. �desany�m mozdulatlanul �lt a kanap�n, h�ttal nekem.
-Anya, kik voltak ezek az emberek? - k�rdeztem r�m�lten. csak akkor vettem �szre, hogy a v�lla �s a mellkasa v�rzik. K�zelebb mentem �s megcsapta az orromat a v�r ismer�s rozsda illata.
-Kicsim. Mit keresel itt? - M�r nem hallotta a hangomat. A ruh�j�t egyre jobban �t�ztatta a v�r... - Fennt k�ne lenned a szob�daban �s... j�tszanod. - egy pillanatra meg�llt �s a f�ld fel� ford�totta tekintet�t - Chris, k�rlek menj innen, am�g lehet.
-Anya �n ezt az eg�szet nem �rtem. Mi t�rt�nt? Mi�rt v�zel? Kik voltak azok az emberek. - T�l sok k�rd�sem volt �s t�l kev�s volt az id�nk.  -Anya nem hagyhatsz itt! nem akarok egyed�l maradni!
S�rva meg�leltem, de ezzel csak rontottam az �llapot�n. �reztem, ahogy megremeg �s minden erej�t �sszeszedi, hogy mag�hoz �leljen, de t�l k�s� volt.
-Vigy�zz magadra. - suttogta �s �r�kre elment. Feln�ztem. Szemeib�l elt�nt az �let, ahogy utols� k�nnyei leperegtek az arc�n.
Egyed�l voltam. �s mag�nyosabbnak �reztem magam, mint b�rki m�s. A m�hely fogaskerekei ridegen kattogtak. Ott �lltam, remegtem �s s�rtam.
Az ajt� ism�t kinyilt, de ez�ttal egy kedves szem�ly �llt ott. Az �reg Dartle asszony, aki a szomsz�dban lakott. K�v� dermedve figyelte az el� t�rul� l�tv�nyt. A legjobb bar�tn�je holtan �l a kanap�n, mellette fia v�res ruh�kban.
-�risten Christian! Maradj itt, hozok seg�ts�get. - habogta, majd elrohant a rend�rs�g fel�. Az utc�n ism�t egy l�v�s visszhangzott.
�jra elj�ttek, �s ez�ttal nem tudtam menek�lni. Nem mintha akartam volna. Sz�momra m�r nem �rt semmit az �let.
P�r perc m�lva beigazol�dott. �jra itt voltak Egy l�v�s k�s�ret�ben, a bal l�bamba er�s f�jdalmat �reztem �s a padl�ra zuhantam. Tal�n akkor �reztem el�sz�r, hogy nem akarok meghalni. H�zni kezdtem magam a h�ts� kij�rat fel�. Az �jjaim a f�ldet kapart�k, ahogy haladtam �s k�zben vastag v�r�s cs�kot h�ztam magam ut�n, ak�r egy csiga. Az er�m fokozatosan elhagyott, pedig m�r csak egy karny�jt�snyira volt az ajt�. Nem tudtam mi�rt menek�l�k, de r�m�lten, zokogva tov�bb mentem. Mindj�rt. Mindj�rt!